Pages

2013. január 6., vasárnap

Zöldvélemény

Ha megnézzük Magyarországon mindig más országokat volt menő másolni  ugye főleg a nyugatot, mert külföldön mindig minden jobb, és mivel idehaza nem, ezért menekül ki az országból mindenki.
Elfelejtik az emberek, hogy ha mindenki kimegy akkor itt mi marad? Semmi. Az önzőség legnagyobb foka amikor nem gondol bele valaki abba, hogy felelősséggel tartozik az ország iránt ahol fölnőtt, és ha nincs rendben valami, akkor azért neki is tennie kell hogy megváltozzon ahelyett, hogy elmenekül a problémák elől. Kicsit kiábrándító ami itt folyik. Ahelyett, hogy észrevennénk, hogy külföldön mi a jó, mennyivel másabb a mentalitás, csak az öltözködést, a divatot és a kultúrának a média által közvetített részét importáljuk, ahelyett hogy a szemét helyett arra figyelnénk mi az ami másabb. Például ha náluk valaki környezettudatosan gondolkodik, úgymond „zöld”
akkor már furán néznek rá sokan  hogy milyen hóbort ez. Általában jó dolognak tartják az emberek egy bizonyos pontig, mert utána már nem menő. Túlzásba vinni valamit már nem trendi, és bőven elég, ha csak annyira környezettudatos valaki, amennyire még nem lóg ki az átlagból. Külföldön ennek sokkal nagyobb kultúrája van, ott menő környezettudatosan élni, környezet tudatosan gondolkodni, és túl a „divat” részén, tenni is, nem csak mondani, meg mutatni kifelé. Mert csak így maradhat hiteles az ember. Általában amikor átveszünk egy idegen kultúrából valamit, pont a lényeg veszik el, mert a külsőségre koncentrál mindenki. Ezért lenne fontos hogy minél menőbb legyen mondani, de aki pedig mondja ne csak mondja hanem csinálja is.
A Föld Órája például nagyszerű kezdeményezés, de sokan a lényegét nem értik. Azzal hogy egy órára lekapcsoljuk a lámpákat stb, nyilván sok energiát meg lehet spórolni, viszont a cél inkább az lenne, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ezt igazából bármikor megtehetjük, ha kicsit figyelmesek vagyunk.
Szóval mindenképpen a szemlélet váltáson lenne a hangsúly. Én minden esetre hiszem azt, hogy az emberek tudnak változni, csak kellenek azok akik elkezdik, az biztos hogy mindenképp könnyebb lenne ha a média is pozitív irányba manipulálná az embereket.
Íme egy kis kedvcsináló:D







2012. november 27., kedd

Fluorid

Elérkezettnek láttam az idejét, hogy hosszabb, komolyabb cikkeket írjak, amik nagyobb információtartalommal rendelkeznek. Első alkalomra a fluoridot választottam. Igyekeztem nagyobb összefüggésekre rávilágítani ezen keresztül, illetve a legfontosabb információkat összegyűjteni.

A fluorid hatásairól írtam, részletesebben kitérve felhasználásának történetére valamint az ellenvélemény és a propaganda örökös harcára, igyekeztem ezt a lehető legtisztább formában átadni, évtizedekre bontani. Adatokból még így is van bőven, de azt hiszem ezek mind egy nagyobb kép kialakulását segítik elő.
A végén összegyűjtöttem azokat a linkeket, amiket forrásként használtam fel és úgy gondolom, igazi alapművekké váltak a témával kapcsolatban.

Hiába törekedtem rövidségre, meglehetősen hosszú lett, így cikk formájában kényelmetlen lenne olvasni. PDF formátumban mentettem el, amit ITT letölthettek.



2012. november 12., hétfő

A Pálosokról

Eddig spiritualitás terén sok témáról volt szó, viszont a magyarságról csak említés szintjén írtam, ezért elérkezettnek láttam az időt arra, hogy részletesebben mutassam be spirituális gyökereinket. A Pálos szerzeteseket mutatnám be először, mert talán ők a legismertebbek, azonban csak néhány kiragadott töredéket hallani rendszeresen róluk.
Kik is a Pálos szerzetesek? A Pilisben élő, civilizációtól elzárkózó remetéket hívjuk így, összetételük azonban sokkal színesebb ennél. Egyrészt táltos- mágus- sámán beavatottak, akik az erdőbe vonultak és magányosan éltek, másrészt pálosokhoz csatlakoztak kathárok is, akik csak hazánkban találtak menedéket. Ezen kívül mindenkit, függetlenül attól, hogy a világ mely részén élt, ha csatlakozott a Pálos rendhez, azonnal magyarnak hívtak.
Tudásuk is – akár csak tagjaik – nagyon változatos. Éppen ezért, mert a világ minden tájáról hoztak magukkal egy-egy tudás töredéket, és mivel a Pálosok azt vallották, hogy minden egy, és minden alapja a szeretet (Égi eredetű, Érdek nélküli Szeretet-vallás hordozói voltak), ezért hitükbe tudtak szinte bármilyen tant forrasztani.
Így találunk ott atlantiszi tudást, Buddha, Jézus tanításait, Attila és az Árpád házi királyok is hatással voltak hitük összetételére.

A rend alapítója Boldog Özséb volt, aki 1200 körül született. Akkoriban, aki pálos akart lenni, különböző feltételeknek kellett megfelelnie, Özséb ezeknek mind eleget tett. Már fiatal korában látomása volt arról, miként fogja egyesíteni a Pilisben elszórtan élő remetéket, később ennek a megvalósításán fáradozott. Ez azonban még váratott magára elég sok évig.
1241-ben Esztergomot védte, majd segédkezett a szinte porrá tiport város újjáépítésében. Három évig dolgozott, javait szétosztotta. Amikor ezzel végzett, lemondott a kanonoki címről és tanítványaival a Pilisbe vonult.
Gyakorlatilag innentől beszélgetünk Pálos Rendről. 1251-ben egy forrás mellett lefektették a Szent Kereszt templomának alapkövét, majd 1262-ben Özséb a pápához zarándokolt, hogy szentesítését kérje a rendre. Azt is szerette volna, ha Szent Ágoston reguláit is alkalmazhatják, erre azonban nem kapta meg az engedélyt.
Boldog Özséb volt az, aki összefogta a pálosokat és akkor élték a fénykorukat. Halálát követően sikerült megkapniuk az engedélyt Szent Ágoston reguláira. Utána még évekig  nagyon erősek voltak és meghatározó szerepet töltöttek be országunkban, egészen Mohácsig. Onnantól kezdve kivándoroltak hazánkból, és külföldön próbálták tovább vinni a rendet, több-kevesebb sikerrel. Mára sajnos már nem sikerült visszaállítani azt a Pálos Rendet, amit Özséb alapított.

Manapság már egyre kevesebbet beszélünk róluk, pedig igazán megérdemlik a tiszteletet. Nem csak arról, hogy igen nehéz beavatási szertartáson esnek át, hogy pálosokká válhassanak, hanem a példamutató életmódjuk is kiemelkedő.
Aki pálossá szeretett volna válni, egy évig élhetett velük, majd dönthetett arról, hogy akarja-e folytatni. Ha igazi szerzetessé szeretett volna válni, be kellett feküdnie egy kőkoporsóba, amit lezártak, ki kellett lépnie a testéből és felsőbb szintekre emelkedni. Ha ez megtörtént, a koporsó mellett álló szerzetesek jelet kaptak, és kinyitották a koporsót.
Gyakorolták a hétköznapokban mindazt, ami mai világunkban felkapott: képesek voltak a körülöttük lévő energiából táplálkozni, ezáltal nagyon hosszú ideig nem volt szükségük ételekre.
Ismerték a természet gyógyító erejét, alkalmazták is.  A reformkonyha alapjait megteremtették, és sokak szerint az organikus építészet fejlődésében is közre játszottak.
Mindig segítették az uralkodókat, energiával töltötték fel őket, Pázmány Péter a pálosok létét párhuzamba vonta az ország jövőjével is. Ebből is látható, hogy nagyon fontos szerepet töltöttek be. 

Egész életükben felsőbb szinteket követtek, a felemelkedésre való törekvés életük szerves részévé vált. Legendák szerint sok szerzetes romolatlan testét máig a Pilis rejti.
Ennek ellenére a pálos iratok máig Isztambulban vannak, és hazánk nem tett intézkedéseket annak érdekében, hogy újra magyar földre kerülhessenek. Társadalmunk spirituális része szeret külföld felé tekinteni, indiai, amerikai nézeteket vallani, holott itt van a saját csodánk: a Pálosok. Akik megérdemelnének annyi, hogy követendő példaként tiszteljük őket, és minél többet tudjunk meg róluk. Hiszen itt éltek, a hazánkban, és messze földön híresek.  Az igazi fejlődéshez saját gyökereinket kellene először megkeresni, és csak utána kutatni más népek történetét. Azért, hogy tudjuk, kik vagyunk, és mennyi mindent tanulhatunk őseinktől. 

Forrás: http://www.sztmsz.webzona.hu/palosszindroma.pdf

2012. november 8., csütörtök

Nosso Lar: élet a halál után

A film alapjául Chico Xavier brazil író és médium egyik könyve szolgált, melyben egy fénymunkásról ír, aki hosszú időn keresztül kapcsolatban állt vele és sugallataiból írta meg könyveit.
 A történet közvetlenül a második világháború előtt játszódik, egy nagy tekintélyű orvos halálával kezdődik a film. A továbbiakban azt mutatja be, mi történik vele a földi élete  után.
Meglepő részletességgel nyerhetünk betekintést a halál utáni életbe, és szembesülhetünk azzal, hogy mindaz, amit életünk során teszünk, kihat a későbbi létezésünkre. Valójában egy meglepő átalakulásnak – vagy ahogy a filmben nevezik: felébredésnek – lehetünk szemtanúi, hiszen láthatjuk, miként válik a materialista, egocentrikus orvosból egy egészen más lélek.
Hamar kiderül, hogy az égi élet egészen más. Létünk örökös fejlődés, életeink csupán állomások ebben az örökkévalóságban, ahol minden a továbblépésről és a tanulásról szól.
A filmet az érdekes témán kívül azért is érdemes megnézni, mert nagyon fontos alapvető emberi értékek is szóba kerülnek a történet során. Megvilágít egy másik nézőpontot, aminek tükrében akár a földi világunk is lehetne az ott bemutatott világgal hasonlatos. Nagyszerű kijelentéseket tesz a földi létünkről, emberi kapcsolatainkról, értékrendünkről, tanulásunkról.
Sok spirituális témát és tanítást összegez, szinte minden jelenet mögött ott van egy mélyebb mondanivaló. Csak ajánlani tudom mindenkinek!


2012. november 5., hétfő

Az egyensúlyról



Mai írásom témájául az egyensúlyt választottam. Azért, mert a spiritualitás egyre nagyobb térhódítása ellenére erről mégis kevesebbet beszélnek. Közösségi oldalakon, fórumokon napi rendszerességgel lehet olvasni ehhez tartozó megnyilvánulásokat, mégsem fejtik ki bővebben.
Igyekszem részletesen és érthetően kifejteni az ehhez a témához tartozó törvényszerűségeket, hogy egyszerű, átlátható képet adhassak.
Először is: milyen egyensúly? Mint azt minden spirituális ember tudja, világunk úgy van megteremtve, hogy ott mindenben egyensúly uralkodjon. Azt is tudják sokan, hogy minden létező valójában energia és a materialista világunk mögött ott van az a „láthatatlan világ”, melyben különböző energiák dolgoznak, formálva azzal világunkat.

Azt hinnénk, az egyensúllyal nekünk nem kell törődnünk, hiszen egy tőlünk független tényező, abba sokszor bele sem gondolunk, hogy ez valójában hogyan is néz ki.
Minden, amit birtoklunk, ami velünk történik, amire gondolunk az – nagyon leegyszerűsítve – energia. A karma törvényét is biztosan mindenki ismeri: teszünk valamit, és a világ arra a megfelelő módon reagál. Ha rosszat gondolunk, akkor majd később valaki ugyanezt fogja gondolni rólunk, ha jót teszünk, jó fog minket érni és így tovább. Hiszen a hasonló hasonlót vonz.
Azt is tudjuk, hogy ha adunk valamit, abban a pillanatban kapunk is. Életünkben csodálatos energiaegyensúly működik, ezt minden egyes apró részletben felfedezhetjük, ha képessé válunk az érzékelésére.
Ez az egyensúly nagyon fontos, mert visszavezethető sok probléma erre. Ha valaki nem érti, miért történnek vele rossz dolgok, miért nem sikerül valami, amiért sokat dolgozott, miért betegszik meg hirtelen, az mind visszavezethető erre, csak legyünk képesek kilépni egónk hatalmából és másképp tekinteni világunkra.
Kezdjük egészen az elejénél: mielőtt leszületünk, nagyon pontos tervezés, felkészülés történik. Lelkünk több szempontot figyelembe véve megtervezi a leszületése utáni életét, mit fog véghezvinni. Ezt egy szerződés-félében rögzíti is. Erről a tervezésről külön cikket lehetne írni, hiszen nagyon sok dolog befolyásolja, többek között az előző életeink minősége is, így sokszor már a tervezés előtt adott jó néhány dolog, amit meg kell tapasztalnunk az életünk során.
Mikor leszületünk, ez a szerződés életbe lép, és onnantól kezdve percre pontosan megtörténik minden.
A problémák ott kezdődnek, amikor elérkezünk egy feladathoz, aminek teljesítését elvállaltuk, mi azonban erről valahogy megfeledkeztünk és nem csinálunk semmit.
Ezt viszont az Égiek és a Világmindenség nem úgy tervezte, hogy elfelejtjük, hanem ők sorra adták nekünk a lehetőségeket, és az energiát, áldásuk volt rajtunk, hogy minderre képesek legyünk. Mivel nem teljesítettünk, a nekünk adott sok-sok energia ilyen szempontból kárba veszett. Ezt valahogy pótolni kell, hogy meglegyen az adok-kapok egyensúly. Ekkor vagy magunkra vállalunk még több feladatot, vagy elvonják tőlünk azt az energiamennyiséget.
Ilyenkor jelentkezhetnek betegségek, vagy sikertelenségek a sok munka ellenére, hiszen nem azt tesszük, amit nekünk tennünk kellene.
Ha valakit bántunk, nem szeretettel fordulunk felé, akkor is hasonló történik, mintegy magunk alatt vágjuk a fát, és a saját helyzetünkön rontunk. Érdemes feleleveníteni Jézus tanításait a hitről, a szeretetről, a békéről, az alázatról. Elgondolkodtató utána megnézni a keleti bölcseket, hogyan élnek, mekkora mennyiségű szeretet van bennük. De akár hazánkban is szétnézhetünk, ott vannak a Pálos szerzeteseink, akik csodálatra méltó életükkel megmutatták, mire is lehetnénk képesek. Ők voltak azok, akik minden bizonnyal 100%-ban azt végezték, amit leszületésük előtt elvállaltak.
Csodálkozunk azon, hogy nincsenek körülöttünk nagy változások. Nem is lesznek egészen addig, amíg mindenki el nem kezdi tenni azt, amit ő elvállalt. Amíg önismeretünk, lelkiismeretünk nincs olyan szinten, addig talán képtelenek is vagyunk megtalálni a szívünkhöz vezető utat, és elkezdeni a saját fejlődésünk útját járni. Abban a pillanatban, amint valaki igazán az útjára kerül és szeretetben, békében él, jól végzi a feladatait, segít másokat, teljesen megváltozik az élete.

Mit tehetünk? Először is: nem másokra kell mutogatni, hanem saját cselekedeteinket kell átértékelni. Észrevenni, hogy az élet lényege nem hatalomszerzésben, hanem a szeretetben és a békés létezésben rejlik. A felsőbb törvények is erre épülnek: ha tiszta szívből adsz, akkor megkapsz mindent, amire neked szükséged van. Ha ez alapján átértékeled az életedet, és nem önmagadat, hanem mások segítését helyezed előtérbe, mert tudod, hogy azzal neked is mindened meglesz, amire csak szükséged van, azon kívül, hogy folyamatos szeretetben és békében élsz, akkor az életedben csodálatos átalakulás mehet végbe. Mások segítésénél nagyobb kiváltság, nemesebb feladat nem létezik, mert ezen a módon vagyunk képesek bekerülni abba az örök, végtelen körforgásba, aminek egykor mindannyian részesei voltunk. Ahol nem ismertük a szükség és a hiány állapotát, csak a szeretet, a hit és a hála erejét.