TeSzedd! 2012

A sok spirituális téma után úgy gondoltam, ideje kicsit a gyakorlat vizeire evezni és belevetni magunkat a rideg valóságba.
Azt hiszem elmondható országunkról, hogy nem a környezetvédelem mintaképe. Valahogy határainkon túl másképp működik a gravitáció, feldobja a szemetet a földről, esetleg hajlékonyabb az emberek gerince, ízületeik másképp vannak felépítve, és nem jelent problémát nekik lehajolni az esetlegesen véletlenül a kuka mellé ejtett szemétért.

Tudom, persze ott több a pénz, és van mindenkinek munkája, magasabb az életszínvonal, jobb a közlekedés, másabb a hangulat és egyébként is forduljanak fel ugyebár, hogy külföldre mertek születni – annyi kifogás hagyja el a jó magyar ember száját, ha szemétszedésről van szó, hogy öröm nézni.

Nem egyszer láttam már, miközben kutyát sétáltattam és szorongattam az ürülékfelszedő zacskót, hogy autók megállnak és repül ki az ablakon a szemét, a csikk és mindenféle más dolog. Ilyenkor azt hiszem, joggal támad bennem az az érzés, hogy utánamegyek és megetetem vele.

Valahogy eltorzult értékrend uralkodik országunkban. Azt hiszem, ha én egyszer megpróbálnám otthagyni a kutyám termését a fűben, ahol egyébként egy darab gyerek nem játszik és két hét múlva lebomlik az egész, legalább három jóindulatú öreg hölgy kapna a szívéhez és csendben elhalálozna. De az, hogy autók rendszeresen megállnak a város több pontján, és zsákszámra szórják a szemetet, nem baj, lerendezik annyival, hogy „ezek a mai fiatalok…” majd szidják még őket kicsit, és mennek nézni a délutáni szappanoperájukat. Arról nem is beszélve, hogy előfordult már, hogy kamikáze módjára sötétedéskor egy bérház mögötti keskeny járdán próbáltam közlekedni. Ekkor jön el ugyanis a nap azon pillanata, amikor a panelnéni a tizedikről nem csoszog le a kukához, mert még a végén lemaradna a valóvilágról, hanem laza mozdulattal kiszórja kukája tartalmát a fűre. Nem számít, hogy éppen ott sétálni akarsz, te bajod, ha rosszkor rossz helyen vagy.

Én toleráns vagyok, bizonyára a néni kifogyott a szemeteszsákokból, és minden követ megmozgatott mindenkit lefizetett, hogy vegyenek neki zsákot, és azt is belátom, hogy biztos mindenkit felhívott és kétségbeesetten kérlelte őket, hogy segítsenek neki levinni a szemetét, mert fáj a lába és nem tud lépcsőzni… bár még ekkor sem lenne elfogadható ez a tett.

Valójában az országunkban a hozzáállással van baj: mindenki a másikra vár.

Majd, ha ő elkezdi, akkor én is.  Arra senki nem gondol, hogy ez a szemét közös, ez a probléma közös.  Saját magunkat fojtjuk bele a szemétbe, ha nem teszünk ellene semmit. Valamiért úgy gondolják, hogy amíg homokba dugják a fejüket, addig majd valaki valahogyan megcsinál helyettük mindent és nekik nem kell „kellemetlen” helyzetbe kerülni. Mert másokat szidni egyszerű, tenni is valamit már sokkal bonyolultabb…

A Te Szedd mozgalomról nem rég hallottam, és úgy gondolom, hogy az eddig indított mozgalmak közül ez magasan viszi a pálmát. Megfelelő marketing, megfelelő tervezés, és úgy mutatja be, hogy az embernek kedve támad szemetet szedni. Nem tudom, mikor fog elmúlni a jó magyar emberből a felsőbbrendűségi érzés, és miért derogál neki, hogy ha le kell hajolnia egy-egy szemértért, hogy egy tisztább országban élhessen, de ha esetleg erre vetemedne, jó dolog, ha van hová beállnia kicsi segédkezni. Több ilyen akció is lesz, ezért érdemes figyelemmel követni a honlapot/ facebook oldalt, illetve regisztrálni.

Nade nem elég szedni, tenni is kellene azért, hogy ne termeljünk ennyit.  Túl sok csomagolóanyag, egyszer használatos tányér, pohár kerül a kukába. Valójában szerves hulladékot nem is lenne szabad kidobni, hiszen nem tart sokból egy kis komposztot készíteni és visszaadni a természetnek. Tudom, hogy városban ez nehezen megoldható, de lehetne ilyen kezdeményezéseket elindítani.

A műanyag palackokat tökéletesen fel lehet használni többször, és mikor már nagyon kopott, akkor lehetne külön gyűjteni.

A szatyrokat, dobozokat, egyéb –számunkra- felesleges csomagolóanyagot egészen nyugodtan az üzletben hagyhatjuk, felesleges hazavinnünk.

Aki esetleg mégis hazavinné, és egy kis kreativitással is rendelkezik, tökéletesen újra tudja hasznosítani az általa termelt felesleges hulladék nagy részét (elég csak a keresőbe beírni a „creative recycling” vagy az „eco crafts” kifejezést és a képekre kattintani).

Egy biztos: óvni a környezetünket nem gáz. Nem kellemetlen, nem kötelesség. Sokkal inkább egy belülről jövő felelősségtudatnak kellene kialakulni az emberekben. Tudatosan kell élni és kihúzni a fejünket a homokból, és észrevenni, hogy amíg ülünk a hátsónkon, nem fog történni semmi változás, akármennyire is beszélünk arról, milyen rossz nekünk. Amint változtatunk a gondolkodásmódunkon és a hozzáállásunkon, minden megváltozik. Összefogással pedig bármit el lehetne érni, akár egy hét alatt képes lenne Magyarország lakossága a komplett országot kitakarítani úgy, hogy senki nem dolgozná magát agyon. Minden csak akarat kérdése.

 

Read More

Globális felmelegedés – avagy a szavak mögött a tények

Sokáig én is az általánosan elfogadott elvet vallottam ebben a témában, vagyis a nyilvánvalóan túlzott CO₂ kibocsátás minden baj okozója és forrása. Manapság az elfogadott elmélet tagadása azonnali felháborodástvált ki mindenkiből, ez velem is így volt, hiszen halott ötletnek tűnt szembemenni a „teljesen nyilvánvaló tényekkel”. A médiában is tényként elfogadott dolognak van beállítva, amiről vitázni se érdemes, mivel létezése olyan evidens, mint hogy a Föld gömbölyű és nem lapos.

Az utóbbi időben kezdtem el gondolkodni egyik ismerősömmel folytatott beszélgetésem után erről a témáról melyebben, mivel sok olyan dolgot von maga után, amire nehéz egyértelmű választ magyarázatot adni illetve egyértelmű párhuzamokat vonni, összefüggéseket találni.

De tekintsük át először az elmélet alapját, és vizsgáljuk meg az alaptéziseket. A globális felmelegedés elmélete az üvegházhatás jelenségén alapul. Az üvegházhatás jelenség egy tudományosan alátámasztott, bizonyított jelenség, ezt viszonylag könnyű is modellezni. Azt, hogy mi váltja ki, már annál nehezebb. Az üvegházhatás kicsit olyan, mint a gravitáció. Ha kiesünk egy magas épület ablakából egyértelműen kellemetlen, viszont nélküle a Földön nem lenne élet, mivel a levegő sem maradna meg a Föld körül. Az üvegházhatással is ez a helyzet, mivel hiányában a bolygó légköre nem tudná megtartani a beérkező hőt, az rögtön távozna is a világűrbe. Így a bolygónk átlaghőmérséklete a jelenlegi +15°C fok helyett körülbelül -20°C körül lenne. Tehát a hő megtartó képességhez elengedhetetlen az üvegházhatás, a probléma csak akkor van, hogyha az egyensúly a hő leadás és a hő megtartás között eltolódik. Ettől tartanak nagyon sokan jelenleg. A fokozódó üvegházhatásért a CO₂ növekvő koncentrációját teszik felelőssé a légkörben. Itt érkezünk ahhoz a ponthoz, ami legtöbb vita tárgyát képezi vagyis, hogy valóban a CO₂ jelenléte okozná ezt a hatalmas problémát? Hogy erre választ kapjunk, nézzük a tényeket, amik rendelkezésünkre állnak. Megtévesztő lehet, hogy látszólag hatalmas mennyiségű CO₂-t termel a nyugati civilizáció évente. Az autók, gyárak, különböző ipari technológiák hatalmas CO₂ emissziót produkálnak. Viszont figyelembe kell venni, hogy az össz. légkörhöz viszonyítva a levegőben az átlagos CO₂ koncentráció 0,03 térfogat%. Ha a koncentrációja a Föld egész légkörében 0,03%-ról 0,04 %-ra növekedne, az óriási CO₂ mennyiség növekedést jelentene, viszont az össz. légkörhöz képest így is elhanyagolható lenne a változás. Ugyanakkor ez még nem bizonyíték arra, hogy nem okozhat ekkora változást a kílmában. Vizsgáljuk meg, hogy a CO₂ -n kívül milyen gázok befolyásolják még az üvegházhatást. A metán a CO₂ -nél 21-szer erősebb üvegházhatás gáz, igaz kevesebb is került belőle a levegőbe. Van viszont egy gáz, amit sokan ártalmatlannak gondolnak és ezért el is kerüli a figyelmüket, ez pedig nem más, mint a vízgőz. A vízgőz felelős az üvegházhatás 60% -áért. Azt pedig, hogy mennyi vízgőz kerül a légkörbe, a naptevékenység szabályozza, a tengerek párolgásán keresztül. Így a kör be is zárul, hiszen kimutatták már, hogy a Föld életében lévő jégkorszakok, illetve felmelegedési hullámok periodikusságot mutatnak, ugyan úgy, mint ahogy a naptevékenység is periodikusságot mutat. A kutatások igazolták az összefüggést a két jelenség között. Ugyanakkor felmerül a kérdés, ha ez ilyen egyszerűen bizonyítható miért van hogy a média mégis a közismert, CO₂-os verziót preferálja? Erre is egyszerű a magyarázat, hiszen hatalmas pénz van abban, hogy CO₂ kvótákat állítanak fel, illetve ezzel is félelemben lehet tartani az embereket, így sok mindent rájuk lehet erőszakolni környezetvédelem címén.

Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy helyes dolog CO_2-t gátlástalanul engedni a légkörbe, de sokszor fontosabb környezetvédelmi problémáktól veszi el a figyelmet és a pénzt ez az egész hisztéria. Hogy alátámasszam a fent állított dolgokat, íme egy érdekes cikk a témában, illetve egy személyes kedvencem a témában az alábbi dokumentumfilm:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=257213

Read More