Pages

2012. július 30., hétfő

A szeretet értelmezése



Felmerül a kérdés, mi a célravezetőbb: mindenkiben kizárólag  a szeretetet látni és szeretetet adni, vagy a sokak által kedvelt harciasabb szemlélet, amikor ha kell, odamész, és jól megmondod a dolgokat, még ha az sokaknak nem tetszik akkor is. Persze jó szándékból teszed, hogy észrevegye magát az illető és ezzel segíts neki, tehát félreértés ne essék, nem indulatos kötözködésről van szó, csupán a drasztikusabb módja az emberek felébresztésének.

Mint sok más esetben, véleményem szerint itt is a középút a célravezető és járható, semmiképp sem a szélsőség.


Hiszen egyazon dolognak a két oldala mindkét megközelítés.

Hiába van annyi szeretet valakiben, mint 3 vagon plüss szivecskében, hogyha hagyja, hogy megöljék benne a külső tényezők, vagy szétlopják, mielőtt ő oszthatná szét, mivel nem védi meg önmagát, nem harcol. Így szépen lassan kiég.  Ne feledjük a Szentek is azt hirdették, hogy a szeretetért harcolni kell. Érték, amit meg kell védelmezni akár életed árán is.
Tehát fordulj szeretettel mindenki felé és a hibát mindig magadban keresd ne másokban, ha ellenérzésed van valakivel kapcsolatban. Ne félj érzéseidet kimutatni, hiszen ha őszinték nincs mit rejtegetni rajtuk, mindenkinek a szeretetet add át és megváltozik teljesen. Hogyha nem tudja befogadni az még az ő szintjét, mutatja, de figyelj, hogy ne ítélj meg senkit.

Ugyanakkor hiába a jó szándék, az eszme vagy a nemes cél, ha nem szívből cselekszünk és erőszakkal vagy más eszközökkel akarjuk kiharcolni amiért küzdünk. A végére már mi sem leszünk önmagunk, mivel a bennünk lévő szeretet nélkül az eszméink is eltorzulnak nagyon hamar. Kifordulunk önmagunkból úgy, hogy azt észre sem vesszük és a nagy harcban végül azt is elfelejtjük miért is harcoltunk valójában.

Ne feledjük, a SZER etet, a GYŰL ölet.

Vagyis ha felgyűlnek bennünk az indulatok az előbb utóbb valamilyen negatív pusztító formában le fog csapódni…vagy saját magunkon vagy másokon.


Összefoglalva: a  szeretet nem arról szól, hogy szétfolyunk, mint karácsonyi gyertyán a viasz vagy úgy csöpögünk mint egy olvadozó fagyi a kairói vidámparkban, mert nem ezek számítanak hanem a tettek.


Az, hogy amikor kikell állni valami mellet akkor a benned lévő szeretetted erejével kiállsz-e mellette. És, hogy ezáltal mennyivel válik jobbá általad a világ.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése