Pages

2012. július 30., hétfő

Aktuális

 Kezd már kissé elegem lenni abból, hogy politizálnak a környezetemben. Vagyis helyesbítek, ezt nem nevezném politizálásnak. Manapság nagy divat lett nyavalyogni, siránkozni, hőbörögni és anyázni. Valahogy annyira nem vagyok már erre kíváncsi.

Engem nem érdekel, melyik párt van hatalmon, mert úgy hiszem, hogy nem néhány öltönyös ember fogja megmondani helyettünk a problémáinkat. 

Korszakalkotót egyik párt se tett eddig fölösleges latolgatni, melyikkel járunk jobban. Inkább szemléletváltás kell.
Észre kellene venni, hogy vannak dolgok, amiket nem háríthatunk át másra. Nagyon egyszerű, ugyanakkor gyáva módszer, fejünket homokba dugva azt várni, hogy majd más megoldja helyettünk a problémáinkat, legyen az politikai párt vagy akárki.

Sokan azt hiszik a választás, a politika, arról szól, hogy átruházzuk saját életünk fölötti hatalmat és felelősséget másokra, és majd ők megoldják helyettünk a bajainkat.


Ha pedig valami nem úgy történik, ahogy szeretnénk, fel vagyunk háborodva és az energiánkat arra pazaroljuk, hogy hőbörögünk, panaszkodunk és lehúzzuk saját magunkat és persze másokat is, hogy „ejnye de rossz már nekünk”… Mindig könnyebb külső tényezőkre fogni mindet és másokat okolni. Ahelyett, hogy az emberek saját kezükbe vennék életük irányítását és nem várnának el senkitől semmit. Hanem tennének. Kevés pénzből is lehet találékonynak lenni. Ha a heti cigi pénzt inkább félreteszi a nagytöbbség és tudatosabban él minden téren (táplálkozás, gondolkodás, szabadidő eltöltése) akkor igazából rájön az ember, hogy az életét ő maga alakítja. Segíts magadon és Isten is megsegít – tartja a közmondás. Sokan arra nem gondolnak,  hogy állandóan várják, hogy jöjjön már valami változás, mégis görcsösen ragaszkodnak a régihez.

Ahhoz hogy jöjjön valami új, le kell omlania a réginek.


Ha megnézzük, most pont ez történik a régi elavult gyógyszeripar központú egészségügy az összeomlás szélén, mégis mindenki háborog a helyett, hogy alternatívák után nézne. Az oktatás szintén csődben, nyilván ez sem véletlen. Mindent több szempontból kell megvizsgálni. Ha összeomlik ez, legalább majd lesz arra esély, hogy valami normálisabb dolog kerüljön a helyére, csak a megfelelő embereknek kell a megfelelő helyen lenni majd akkor. Hogy ne azt tanítsák az iskolában, hogy a finnugoroktól származunk, és hogy hunok is maximum rendszámtáblán lehetünk. Csak tudnám, hogy ahhoz, ami rossz, miért kell foggal körömmel ragaszkodni? Ez tükrözi, hogy semmi tudatosság nincs az emberekben. A legtöbb panaszkodik, hogy semmi sem változik, mikor jön már valami áttörő változás, következő mondatban meg már szidja a kormányt, hogy összeomlik az egészségügy stb. Ahelyett, hogy tenne. Elég, ha csak helyileg.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy kis példamutatással nagyon sok minden el tudna indulni.


Elég, ha mindenki a kisebb közösségében ahol él, elkezd változtatni gondolkodásban hozzáállásban és életmódban. Igen, van mit tenni és vannak, akik tesznek is. Érdekes módon sosem nyafognak, legalábbis akiket én ismerek azok nem…

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése